Van számos utca, és minden sarkon kocsma van. Dublinban ugyanúgy. Párizsban, Amszterdamban, Portóban, Hamburgban, Nizzában is… Amikor külföldön utazgat és száz úton csatangol az ember, arra is kíváncsi, hogyan szórakozik, mulat az illető országban az istenadta nép.
Szemben a nagy teátrummal füstölög az Etna… Mi 2007-ben próbáltuk megtalálni azt a helyet, ahonnan Csontváry a festményéhez az ihletet szerezhette.
A gyomorcsiklandó mélység, az éteri magasság, a kősziklára épült botanikus kert minden kis zuga, szeglete, kőterasza lépcsőfokról lépcsőfokra más-más szemkápráztató látnivalót kínál, fel egészen a romos fellegvárig, beleértve a látogatók színes forgatagát…
Virágvasárnap jártam először Rómában. Vidámság, öröm, ragályos életkedv árasztotta el az örök várost. Tele volt fiatalokkal. Öregekkel is.
Godot-ra várnak? Lehet. Nem mondják. Csak ülnek ott mereven, messzire révedő, tágra nyílt szemekkel, némán, mészfehéren. Arccal a nagy víz felé. Mit néznek? Kire számítanak?